Valamikor a fényhez, a megtisztuláshoz, a termékenységhez kötődött ez a nap. És hogy mi köze van mindennek a palacsintához? Csupán annyi, hogy annak formája, arany színe a napra emlékeztet, amely egyre többször bújik elő a hosszú tél után. A lisztet az év ezen szakaszában már bőségesen használták, mert az aratás már nem volt messze. A hagyomány szerint, ha palacsintasütés közben az egyik kezünkben egy pénzérmét tartunk, és úgy dobjuk magasra és fordítjuk meg az ízletes desszertet, akkor sikeres év elé nézünk. Nos, ezen a délutánon kis létszámú, de lelkes csapatunk mindent megtett a siker érdekében. Szólt a zene, dolgoztak a szorgos kezek, repültek a palacsinták… Szuper délutánt tölthettünk együtt! 

Köszönet minden segítőnek! 
Molnárné Juhász Annamária
oktató